Svájc az elmúlt évtizedekben állandó résztvevőjévé vált a világtornáknak, és általában nagyon stabil teljesítményt nyújtanak, az igazi áttörés azonban eddig elmaradt. A legutóbbi Eb-n Olaszország kiverése után Anglia ellen is reális esélyük volt a továbbjutásra, de végül Gareth Southgate csapata örülhetett a tizenegyespárbaj után. Az alpesiek legnagyobb fegyvere ezen a tornán az állandóság lehet, mind a szövetségi kapitány, Murat Yakin, mind a kulcsjátékosok többsége évek óta összeszokott magot alkot, középen például a Sunderlanddel remek szezont futó Granit Xhakával. Most talán nincs meg az az egyéni potenciál a svájci csapatban, hogy igazi nagy eredményre ácsingózzanak, de a csoportkör abszolválása papíron nem szabadna, hogy gondot okozzon nekik.
Katar négy éve házigazdaként sem tudta ezt megugrani, és most sem fényesek az esélyeik. A padon egy régi ismerős, Julen Lopetegui próbál rendet tenni, de ez a legutóbbi öt mérkőzésen mindössze két döntetlenben kulminálódott. Minden bizonnyal nekik nem Svájc ellen kell kiharcolni a továbbjutást.
Az egész csoportkör egyik legizgalmasabb párharcának ígérkezik a négy évvel ezelőtti elődöntős és a Carlo Ancelotti vezette Brazília találkozója. Főként azért, mert a Selecaonál rengeteg a kérdés, gyakorlatilag bármilyen forgatókönyv elképzelhető: nem lenne meglepő egy nagyobb brazil bukás sem, miközben persze ezt a keretet nem lehet leírni. Átmenetben, előrejátékban még mindig megvannak a fegyverek Vinícius Jr.-ral, Matheus Cunhával vagy Raphinhával, válogatott szinten a Casemiro, Bruno Guimaraes páros is elit lehet, a kérdés inkább védekezésben van, főleg a széleken, ahol gyakorlatilag kiürült a keret.
Sérülésekkel Marokkó sem áll jól, de úgy tűnik, Noussair Mazraoui végül tudja vállalni a játékot. Bár a mag már ott volt az előző nagy tornákon, az edzői stábban változás állt be. Az Afrikai Nemzetek Kupáját követően Mohamed Ouahbi kapta meg a lehetőséget, aki a marokkói utánpótlásban tette le a névjegyét. Most a felnőtekkel szemben is nagy lesz az elvárás, nehéz a csoport, hiszen itt van még Skócia is, de az Atlasz oroszlánjai számára most már a négy évvel ezelőtti szereplés jelenti a mércét.
