Az angol oldalon a mérkőzést megelőző legfontosabb narratívát Tuchel szolgáltatta. A német angol szövetségi kapitány egy megnyert mérkőzés után is nyíltan kritizálta játékosai teljesítményét. Ez önmagában is szokatlan, de talán még beszédesebb volt Bellingham reakciója, aki nem állt látványosan edzője mellé és nem próbálta tompítani a nyilatkozat élét. Egy ilyen pillanat sokszor többet mond egy öltöző belső dinamikájáról, mint bármely taktikai elemzés.

Ettől függetlenül Angliában ismét egyre hangosabban hallani a jól ismert szlogent: Football is coming home. Ez a futball romantikus álma az angolok számára, a világ többi részének viszont sokszor az angol futball sajátos arroganciájának szimbóluma. Mert ha ez az álom egyszer valóban beteljesül, a futballvilágnak minden bizonnyal soha nem látott angol önbizalommal (nagyképűséggel?) kell majd együttélnie.

Az is biztos, hogy ennek az angol futballkorszaknak Jude Bellingham az arca. Eleganciája Zinédine Zidane, mozgása Paul Pogba, személyisége, kisugárzása és a vezetői jelenléte pedig Thierry Henry. Különös párhuzam, hogy miközben Franciaország és Anglia történelmileg sokszor egymás ellenében definiálta magát, futballikonjaik karakterében időről időre ugyanaz a magabiztosság, ugyanaz a felsőbbrendűséget sugárzó természet jelenik meg.

Argentína egészen más lelkiállapotból érkezik erre az elődöntőre.

Ott ez a világbajnokság már régen nem csupán sportesemény, hanem vallásos jelentőségű történet. Messi újra és újra azt az érzést kelti, hogy a futball bizonyos pillanatai rajta keresztül valami magasabb rendű logikának engedelmeskednek. Messi karrierjében már tényleg mindent elért, de a maradonai úton haladva, egy, az angolok elleni győzelem az abszolút törvényfelettiség státuszába emelné a már most argentin népmesei hőst.

Mellette Scaloni is különös szereplővé vált, aki nem csupán szövetségi kapitány, hanem egy közösség lelki vezetője is. Miközben a sajtótájékoztatókon rendre nyugalomra int és próbálja levenni a történelmi terhet csapata válláról, nehéz figyelmen kívül hagyni a két nemzett közötti korábbi összecsapásokat, ideértve a hírhedt 1998-as világbajnoki találkozót és a Falkland-szigetekért vívott 1982 háborút is. A futball itt ismét történelemmé válik.

Hogy mi várható ettől az elődöntőtől? Egy örökké emlékezetes mérkőzés, a feszültség legmagasabb foka, és az, hogy a futball kollektív emlékezetében egy fontos hely elfoglalásra kerül.