Csoportkörös pénzszórás
A FIFA nem fukarkodott: az első 32 csapatos klubvilágbajnokság résztvevői között 1 milliárd dollárt oszt szét a szövetség, amelynek 70 százaléka már a csoportkör után a csapatok zsebében landolt. Persze, nem a kicsikében: a Manchester City kasszírozta a legtöbbet, az égszínkékeket pedig a Real Madrid, Bayern München, PSG trió követi.
Az UEFA égisze alá tartozó klubok összesen 424,5 millió dollárral (átlagosan 35,4 millió dollár) gazdagodtak, a finálé megnyeréséért járó 40 millió dollár pedig további motivációt jelent a versenyben maradóknak.
Nagy pénz, kis foci?
A sztárfaktor az európai gárdáknál van, így a dollármilliók nagyobb része is hozzájuk vándorol, ami nem meglepő; ugyanakkor felmerülhet a kérdés, hogy a jócskán tudása alatt teljesítő Porto és a csoportkörben ragadó Atlético Madrid hogyan kereshettek többet, mint a továbbjutó Al-Hilal, az Inter Miami vagy éppen a Monterrey.
A CONMBEBOL csapatai ugyancsak nagy szeletet kaptak a pénztortából: átlagosan 24 millió dollárral lettek gazdagabbak, ami a brazil klubok szuper szereplésének köszönhető. Az argentin gárdák mélyrepülése is elviselhetőbb néhány milliónyi fájdalomdíjjal – a CONMEBOL-klubok 143,3 millió dollárt vágtak zsebre a nyereményalapból, miközben a maradék 4 konföderáció „csak” 173,2 millió dolláron osztozik.
Csörög a kassza
Bátran kijelenthetjük, hogy a gigászok költségvetésében aprópénz a klub-vb-n szerzett bevétel: a PSG vagy a Manchester City tulajdonosai inkább a presztízst, mintsem a pénzt hajszolják a tornán. A Juventus, az Inter, de akár még a Bayern München kasszájában viszont igenis van hely a befolyó dollármillióknak.
Az Európán kívüli klubok pedig ennél is jobban „rá vannak szorulva” a FIFA apanázsára: az afrikai vagy óceániai csapatok – a saját ligájuk mércéjével mérve – felfoghatatlan összegekkel gazdagodnak, ahogy az MLS-egyletek és a dél-amerikai gárdák is. A Botafogo például már a csoportkörben megkereste az egyesület éves bevételének felét, a Fluminense pedig az egyharmadát.
