Akcelerált gólkirály
Niklas Süle elképesztő fizikuma mindig is témát szolgáltatott A hegyomlás méretű középhátvéd már gyerekként is kiemelkedő fizikummal bírt. A biológiai fejlettségét egyes edzői gyerekként ki is használták az ellenfél kapuja előtt. Sülére kezdetben csatárként számítottak, előfordult, hogy 100-nál is több gólt szerzett egy szezonban.
A német futball és a játékos szerencséjére volt olyan tréner, aki a gyors haszon, eredmények hajszolása helyett úgy döntött, hogy pont a méretei miatt hosszú távon a védelemben találhatja meg a számításait Süle.
Rémálomszerű kezdés, de jó folytatás
A 2012/13-as idényben, a 33. fordulóban, még kiskorúként mutatkozott be a Hoffenheimba. Egyből óriási terhet kapott a nyakába, hiszen kezdőként kellett bizonyítania, egy kiesés elől menekülő csapatban. A debütálás nem is sülhetett volna el rosszabbul, már a félidőben kétgólos hátrányban voltak, végül a HSV negyedik találatát már a kispadról nézte a lecserélt Süle.
Az utolsó körre így úgy fordultak a sinsheimiek, hogy a Bajnokok Ligája-döntős Borussia Dortmund otthonába kellett nyerniük, miközben reménykednek benne, hogy a Fortuna Düsseldorf vagy az Augsburg vereséget szenved. Utóbbi események össze is jöttek, sőt a Hoffenheim is hatalmas meglepetésre vezetett a hajrában a Signal Iduna Parkban, amikor is a csapat edzője, Markus Gisdol Roberto Firmino helyére beküldte Niklas Sülét.
A tinédzser erős füttyszó közepette, remegő lábakkal lépett pályára, de amint nyert egy fejpárbajt Robert Lewandowskival szemben és Marco Reust is szerelni tudta, rögvest elszállt mindenfajta félelme. A védelem többi tagjával együtt állta a sarat a sárga fal előtt, így összejött a győzelem és az osztályozó is, amit sikerrel vettek és maradtak az első osztályban.
Az a nyamvadt mérleg
Markus Gisdolra, az edzőre, aki alatt bemutatkozott a Bundesligába így gondolt vissza: „Nem csak profi szerződést kaptam alatta, hanem olykor drasztikus intézkedésekkel, de megmutatta, hogyan kell professzionálisan viselkedni.”
Ez a fegyelmezettség a zöld gyepen sosem okozott gondot, hiszen teljes pályafutása alatt mindössze egyetlen piros lapot kapott, és a sárgákat is visszafogottan gyűjtögette, miként az edzésekről sem késett, maradt ki. Azonban az élet más területein nem jellemezte ez az alázatosság, hiába az atyai intelmek.
Toni Kroos szerint, ami egy profi focistának teljesen normális életmód, az Süle számára elképzelhetetlen, de ő így önazonos, szerethető, miközben teljesített a pályán.
Julian Nagelsmann volt az a tréner, aki a legtöbbet hozta ki belőle, de még ő is úgy nyilatkozott róla: „Nikit évek óta ismerem, hihetetlen képességekkel van megáldva, óriási potenciál lakozik benne, de ezt még mindig nem aknázta ki teljesen.”
Legkésőbb Süle Dortmundba igazolását követően kiderült, hogy nem is fogja azt elérni, ami benne volt, miután minden korábbinál jelentősebb súlyproblémái adódtak. Volt olyan időszak, amikor átlépte a 110 kilót is, miközben közvélekedésnek számított, hogy az ideális versenysúlya valahol 95 és 100 kiló között lehet.
Amint néha napján ideális számot mutatott a mérleg, Süle megvillantotta a méretéhez képest irreális sebességét, valamint, hogy milyen jól bánik a labdával, ám az edzők is egyre kevésbé bíztak benne, illetve a teste is egyre többször hagyta cserben.
Éppen ezért, amikor a Hoffenheim stadionjában újra le kellett cserélni, és az első vizsgálatok után felrémlett egy harmadik keresztszalag-szakadás lehetősége, akkor teljesen összeomlott a zuhany alatt, majd eldöntötte ideje visszavonulni. A nagy döntést már meglehetősen jókedvűen, önironikusan jelentette be, egy McDonald's-os csomag társaságában.
Nincs kétség afelől, hogy többet is elérhetett volna Süle, de az öt Bundesliga-cím, két Német Kupa-siker és egy BL-győzelem magáért beszél, ahogy a 49 válogatottság is.
