Vékony a Ferencváros kerete

Az FTC Borbély Balázs vezetésével megnyerte a szezonbeli első három tétmeccsét, ám mielőtt leszállt volna a rózsaszín köd a IX. kerületben, jött a keserű valóság a Fehérvári úti stadionban. A Fradi a nemzetközi kupákban egy-két magyar labdarúgóval operál, ám az NB I-ben a magyarajánlásnak eleget téve jóval többel. Ők egyben a csapat gyenge pontjainak is bizonyultak a nyitókörben. A védelem jobboldalát a 23 évesen 13 első osztályú mérkőzéssel rendelkező Nagy Olivér és az elmúlt szezonokban a keret peremére szoruló Botka Endre alkotta, amely területet megszámlálhatatlan alkalommal szedte szét a Paks.

A Bognár-mágia még mindig működik

Egyes kulcsemberek megöregednek, újabb fiatalok tűnnek fel, a Paks ettől függetlenül pontosan azt hozza, mint az elmúlt években bármikor.  Bognár György irányításával továbbra is erős széljáték és vertikalitás jellemzi őket, miközben óriási kockázatot vállalnak azzal, hogy rengetegen támadják a tizenhatost. A hatalmas adok-kapokból azonban most is a tolnaiak jöttek ki jobban, miként hazai színtéren rengetegszer.

Bajok az ETO védekezésével

Az előző szezonban úgy lett bajnok az ETO FC, hogy a legkevesebb gólt kapták. Ehhez képest komoly kontraszt a jelenlegi teljesítményük. Az elmúlt három meccsükön egyaránt két gólt kaptak, sőt átlagosan 3-4 nagy helyzetet engedtek az ellenfeleknek. Ezek egy jelentős része rögzített szituációból keletkezett, ahogy a Vasas is legtöbbször, így a második egyenlítésnél is állított labdából veszélyeztetett.

Aligha zuhan vissza a Vasas

Ugyan mindkét újonc egy pontot szerzett, mégis közülük a Vasas jóval meggyőzőbb volt. A Győrtől úgy sikerült pontot csenniük, hogy a 28. percben 10 emberre fogyatkoztak. Létszámhátrányban is számos kontrát vezettek Tóth Milán révén, sőt időszakosan be is rendezkedtek a címvédő térfelére. Nagy meglepetésnek számítana, ha az angyalföldiek ismét csak retúrjegyet váltanának az OTP Bank Ligába.

Amikor bátrabb vagy, mint amennyire ügyes

A DVSC-Puskás Akadémia összecsapásról ez a mondat juthat eszünkbe. A Loki bátran próbálkozott hátulról építkezni, de ezek bárminemű nyomásgyakorlás nélkül is labdaeladásokat eredményeztek. A PAFC ezekből és a félpálya környéki rossz passzokból kedvére vezethette az ellentámadásokat. Ezeket sokszor úgy, hogy az utolsó védelmi vonalat csak a hazaiak két középhátvédje alkotta.