Az első narratíva Robbie Keane szakmai megítéléséhez kapcsolódik. Taktikai repertoárja és annak limitáltsága nem fog hiányozni, mentalitása és a Fradi-érzés megértése viszont igen. Európában a kontrafutball és az átmenetekre épülő megközelítés több alkalommal eredményesnek bizonyult, az NB I-ben azonban egészen más problémák jelentkeztek. A Fradi nem tudott elég sikeresen bontani a pálya belső területein, a szervezetten visszaálló ellenfelek ellen hiányzott a kreatív pozíciós játék, miközben az ellenfelek kontráinak megállítása is rendszeresen problémát okozott.

„Felsütött a napsugára minden ember ablakjára,
Jaj Istenem mi az oka, az enyémre nem süt soha?”

A második narratíva magáról a Ferencváros-projektről szól. A klub elmulasztotta az elmúlt hét év sikerkorszakában, hogy kialakítson egy egyedi futballidentitást. Nem alakult ki olyan stílusprofil, amelyhez hozzá lehetne rendelni az edzőkaraktereket és a játékospolitikát. A Fradi évről évre más típusú futballt játszott, más filozófiával működött, más edzői elképzelések szerint épült. Ez rövid távon működőképes volt, de most, hogy a kontextus változik és megjelent egy valódi hazai kihívó, hirtelen láthatóvá vált az identitás hiánya. Ugyanakkor pontosan ez teremtheti meg az innováció lehetőségét is. A klub előtt megnyílhat a lehetőség egy kreatívabb, különlegesebb futballprojekt felépítésére, amelyben az edző személye ezt a váltást tudná reprezentálni.

A harmadik és talán legérzékenyebb kérdés pedig Hajnal Tamás jövője. Kérdés, hogy Keane távozása nem áll-e egyenes vonalban Hajnal sorsával is. Mindketten olyan profil, amely el tudna helyezkedni a magyarnál komolyabb futballpiacon is, ha valóban akarna. Eddig a Ferencváros vonzó projekt volt, hiszen a bajnoki cím szinte alapértelmezett volt. Jelzem, Football Manager-karriert is azért kezd az ember a Fradival, mert stabil sikerre és dominanciára számít. Most azonban könnyen elképzelhető, hogy egy sokkal bizonytalanabb időszak következik. Olyan korszak, amely inkább a Zováth János- és Marek Penksa-féle időket idézi vissza, amikor a Ferencváros már nem garantált bajnokesélyesként működött.

Robbie Keane távozását könnyű lenne pótolni, Hajnal Tamásét viszont már jóval nehezebb. Ha pedig valóban a sportigazgató is távozik, akkor kijelenthető lesz, hogy a Fradi-projekt valódi válságba került.